Görgei Artúr

(1818–1916)

Honvéd altábornagy, hadsereg főparancsnok és hadügyminiszter

A Felvidék északi részén található Toporcon született szász eredetű, elszegényedett nemesi családban. Keresztlevelén a Johannes Arthur Woldemár Görgey név olvasható, 1848-tól használta nevét Görgei Artúr alakban. Katonai pályára lépett, de mivel katonaként nem tudott volna megnősülni, ezért 1845-ben kilépett a hadseregből és a prágai egyetemen vegyésznek tanult. 1848-ban vegyészeti szakfolyóiratokban publikálta a kókuszdió olajának zsírsavairól szóló szakdolgozatát. Jellegzetes ismertetőjegye, hogy a korban még szokatlan módon szemüveget hordott. 1848. március 30-án megházasodott. Júniusban a Batthyány-kormány felhívására jelentkezett a szerveződő magyar honvédségbe, ahol hamar kitűnt tehetségével. 1848 júliusában Batthyány Lajos miniszterelnök katonai irodájának titkára lett, s több külföldi lőszergyárban folytatott tárgyalásokat. Az ott látottak alapján kidolgozta egy magyar lőszergyár tervét. 1848 augusztusának végén harcoló alakulatok vezetésére rendelték őrnagyi rangban. Katonai parancsnokként hazaárulásért halálra ítélte és felakasztatta gróf Zichy Ödönt, ami az egyetlen eset volt a szabadságharc alatt, hogy egy arisztokratát kivégeztek. 1848 októberében előbb ezredessé, majd vezérőrnaggyá léptették elő, novemberben pedig a feldunai hadsereg fővezérévé nevezték ki. Az 1848-49-es felvidéki téli hadjárata jelentős sikert hozott. Több helyi győzelmet aratott, amellyel lelassította a Windisch-Grätz herceg vezette császári hadsereg előrenyomulását a Dunántúlon, továbbá a magyar sereget sikerrel teleltette át a Felvidéken. A tavaszi hadjáratban elért sikerei (Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom) nyomán altábornaggyá nevezték ki, Budavár visszavételéért pedig megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályú csillagát. (Ilyet rajta kívül csak Bem kapott Erdély felszabadításáért.) 1849 májusában a honvéd hadsereg főparancsnokává és hadügyminiszterré nevezték ki, s országgyűlési képviselővé választották. A sikerei jutalmául felajánlott gödöllői kastélyt és birtokot viszont nem fogadta el. 1849 júliusában egy Komárom mellett vívott csatában súlyos fejsérülést szenvedett, de így is folytatta a harctéri parancsnoklást. 1849. augusztus 9-én a Bem tábornok vezette magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Temesvárnál, augusztus 11-én a magyar kormány lemondott, 13-án pedig Görgei az egyenlőtlen erőviszonyok és a lőszerhiány miatt a Világos melletti Szőlősnél letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt. Görgei előbb orosz hadifogságba, majd osztrák száműzetésbe került. 1916. május 21-én, Budavár visszafoglalásának évfordulóján halt meg 98 éves korában.