Franz von Schlik gróf

Prágában született osztrák arisztokrata családba. 1808-ban lépett be a császári hadseregbe. Részt vett a napóleoni háborúkban, 1813-ban a lipcsei csatában súlyosan megsérült és elvesztette jobb szemét, de továbbra is katonai szolgálatban maradt. 1848 tavaszán Krakkó császári kormányzójává nevezték ki. 1848 decemberében 8000 fős seregével észak felől betört a Felvidékre, s elfoglalta Eperjest és Kassát. Az ellene küldött honvéd csapatokat visszaverte, 1849 januárjának végén azonban több vereséget szenvedett a Klapka György vezetésével újjászervezett magyar seregtől. A február 27-i kápolnai csatában Schlik csapatai segítették győzelemre a császári fősereget, a tavaszi hadjáratban azonban sorra mérték rá a vereséget a magyar csapatok Hatvannál, Isaszegnél, Komáromnál. Ezt követően Haynau I. hadtestének parancsnokaként Schlik részt vett az osztrák sikert hozó nyári hadjáratban. A magyar szabadságharc leverése után lovassági tábornokká nevezték ki, s több kitüntetést kapott. 1854-től Galícia és Bukovina főhadparancsnoka, majd 1859-ben részt vett a Szárd-Piemonti Királyság és Franciaország elleni háborúban, ahol a solferinói csatában a császári seregek egyik parancsnoka volt. E háborús vereség után vonult nyugállományba.