Áradás
A folyók szerepe a 19. századi hadászatban (is) igen jelentős. Hegyvidéken felvonulási útvonalként funkcionálnak (Görgei felvidéki hadjáratánál a császáriak azt hitték egy ideig, hogy Lipótvár felmentése után a Vág völgyén fog felvonulni Olmütz ellen), az alföldeken viszont legalább annyira mozgást behatároló, gátló tényezők. 
1849-ben a magyar kormány Debrecenbe költözése éppen azért volt előnyös, mert a szabályozatlan Tisza mocsarai és árvizei viszonylagos védelmet nyújtottak, miként az Erdélyi-szigethegység is a másik oldalról. Windisch-Grätz herceg az átkelők birtoklása híján nem kockáztatta meg a további támadást offenzívája során, mert a folyón való átkelés megnehezíti a hadsereg felfejlődését. (Így történt ez a törökellenes háborúk során az 1664. évi szentgotthárdi és az 1697. évi zentai csatánál is.) Schlik gróf hadteste pedig az 1849. január 22-i tarcali, január 23-i bodrogkeresztúri és január 31-i tokaji veresége miatt pedig nem tudott egyesülni a Windisch-Grätz vezette fősereggel, s az átkelők megszerzése sem sikerült (az utolsót Damjanich márciusi szolnoki győzelme vette el tőlük). A Tisza bal partján viszont a Görgei megjelenéséig kitartó honvédségnek kellő hadműveleti tér állt rendelkezésre 1849 tavaszán a kibontakozáshoz. A folyók jelentőségére utal Görgei isaszegi csatában tett kijelentése is: „Ma kell győzni, vagy mehetünk vissza a Tisza mocsarai mögé.” A vízpart ugyancsak speciális körülményeket jelentett: Isaszegnél jelentősen lelassult a patakon átgázoló császári nehézlovasság rohama a Rákos-patak menti homokos fövenyen. Az 1849. február 9-i piski csatában ugyancsak egy vízfolyás, a Sztrigy folyó hídja játszott kulcsszerepet. A folyóknak, árvizeknek az erődök esetében is volt jelentősége még ekkoriban is. Pétervárad zárlatát 1849 májusában csak félig sikerült feloldani, mert az utánpótlást a Dunán keresztül szállították be. Eszék elvesztésében is szerepet játszottak a földrajzi nehézségek (a Dráván túl, ellenséges területen állt). A környezettörténész Pinke Zsolt szerint 1849 után ezért nemcsak gazdasági, hanem részben katonai okai is voltak a Tisza-szabályozás folytatásának, mivel így kívántak megszabadulni a rebellis tartomány járhatatlan mocsárvilágától, jégtorlaszaitól.
1849-ben a magyar kormány Debrecenbe költözése éppen azért volt előnyös, mert a szabályozatlan Tisza mocsarai és árvizei viszonylagos védelmet nyújtottak, miként az Erdélyi-szigethegység is a másik oldalról. Windisch-Grätz herceg az átkelők birtoklása híján nem kockáztatta meg a további támadást offenzívája során, mert a folyón való átkelés megnehezíti a hadsereg felfejlődését. (Így történt ez a törökellenes háborúk során az 1664. évi szentgotthárdi és az 1697. évi zentai csatánál is.) Schlik gróf hadteste pedig az 1849. január 22-i tarcali, január 23-i bodrogkeresztúri és január 31-i tokaji veresége miatt pedig nem tudott egyesülni a Windisch-Grätz vezette fősereggel, s az átkelők megszerzése sem sikerült (az utolsót Damjanich márciusi szolnoki győzelme vette el tőlük). A Tisza bal partján viszont a Görgei megjelenéséig kitartó honvédségnek kellő hadműveleti tér állt rendelkezésre 1849 tavaszán a kibontakozáshoz. A folyók jelentőségére utal Görgei isaszegi csatában tett kijelentése is: „Ma kell győzni, vagy mehetünk vissza a Tisza mocsarai mögé.” A vízpart ugyancsak speciális körülményeket jelentett: Isaszegnél jelentősen lelassult a patakon átgázoló császári nehézlovasság rohama a Rákos-patak menti homokos fövenyen. Az 1849. február 9-i piski csatában ugyancsak egy vízfolyás, a Sztrigy folyó hídja játszott kulcsszerepet. A folyóknak, árvizeknek az erődök esetében is volt jelentősége még ekkoriban is. Pétervárad zárlatát 1849 májusában csak félig sikerült feloldani, mert az utánpótlást a Dunán keresztül szállították be. Eszék elvesztésében is szerepet játszottak a földrajzi nehézségek (a Dráván túl, ellenséges területen állt). A környezettörténész Pinke Zsolt szerint 1849 után ezért nemcsak gazdasági, hanem részben katonai okai is voltak a Tisza-szabályozás folytatásának, mivel így kívántak megszabadulni a rebellis tartomány járhatatlan mocsárvilágától, jégtorlaszaitól.
Az isaszegi csatáról: https://www.youtube.com/watch?v=wbGsi87cbrU
A piski csatáról: https://www.youtube.com/watch?v=K_Pc7iQYQIc