Alfred zu Windisch-Grätz herceg
(1787–1862)
Császári-királyi tábornagy és hadsereg főparancsnok
Ősi stájer arisztokrata család tagja, mely cseh nemességet szerzett. A család székhelye a csehországi Tachau (csehül Tachov). Windisch-Grätz herceg katonai nevelésben részesült. 1804-ben lépett be a hadseregbe, részt vett a napóleoni háborúkban. 
1817-ben megnősült, hét gyermeke született. 1840-től csehországi főhadparancsnok. 1848. március 13-án őt bízták meg a bécsi császári palota védelmével. Bécsből 1848 májusában tért vissza Prágába, ahol június 11-én felkelés tört ki, amit Windisch-Grätz néhány napon belül elfojtott. Az utcai harcok során azonban egy eltévedt golyó halálosan megsebesítette a feleséget, s legidősebb fia is súlyosan megsebesült. Az október 6-i bécsi forradalom kitörése után tábornaggyá, az Itálián kívüli császári haderő főparancsnokává nevezték ki. A magyar csapatokat október 30-án Schwechatnál állította meg, másnap pedig kemény kézzel leverte a bécsi forradalmat, ami kétezer halálos áldozatot követelt. A decemberben trónra lépő Ferenc József császár megbízta a magyarországi „lázadás” leverésével. Windisch-Grätz néhány hét alatt elfoglalta a Dunántúlt, majd 1849. január 5-én Budát is, ami után arra számított, hogy a magyar csapatok felbomlanak. Miután a honvédség megszilárdította helyzetét, Windisch-Grätz folytatni kényszerült az offenzívát. Február végén győzelmet aratott Kápolnánál, ám ismét megállt a Tisza vonalánál. Ez megint lehetőséget adott a magyar csapatok újjászervezésére és immár a sikeres ellentámadásra is. A tavaszi hadjárat első sikerei után, április 15-én a Ferenc József leváltotta Windisch-Grätz herceget a császári csapatok éléről, s helyére Ludwig von Welden bárót nevezte ki. Windisch-Grätz ezt követően visszavonult.
1817-ben megnősült, hét gyermeke született. 1840-től csehországi főhadparancsnok. 1848. március 13-án őt bízták meg a bécsi császári palota védelmével. Bécsből 1848 májusában tért vissza Prágába, ahol június 11-én felkelés tört ki, amit Windisch-Grätz néhány napon belül elfojtott. Az utcai harcok során azonban egy eltévedt golyó halálosan megsebesítette a feleséget, s legidősebb fia is súlyosan megsebesült. Az október 6-i bécsi forradalom kitörése után tábornaggyá, az Itálián kívüli császári haderő főparancsnokává nevezték ki. A magyar csapatokat október 30-án Schwechatnál állította meg, másnap pedig kemény kézzel leverte a bécsi forradalmat, ami kétezer halálos áldozatot követelt. A decemberben trónra lépő Ferenc József császár megbízta a magyarországi „lázadás” leverésével. Windisch-Grätz néhány hét alatt elfoglalta a Dunántúlt, majd 1849. január 5-én Budát is, ami után arra számított, hogy a magyar csapatok felbomlanak. Miután a honvédség megszilárdította helyzetét, Windisch-Grätz folytatni kényszerült az offenzívát. Február végén győzelmet aratott Kápolnánál, ám ismét megállt a Tisza vonalánál. Ez megint lehetőséget adott a magyar csapatok újjászervezésére és immár a sikeres ellentámadásra is. A tavaszi hadjárat első sikerei után, április 15-én a Ferenc József leváltotta Windisch-Grätz herceget a császári csapatok éléről, s helyére Ludwig von Welden bárót nevezte ki. Windisch-Grätz ezt követően visszavonult.